sziasztok

Rita vagyok, szingli, másnapos és boldog! Úgy tűnik minden visszaállt a régi kerékvágásba egyelőre egy hosszabb kitérő után. Én élveztem pedig. Jó volt. Megérte. And now back to the reality. Rég éreztem magam ennyire élőnek. Hiányzott egy kicsit. Nem mondom, hogy az utóbbi hónapokban nem éltem, mert nem igaz. Mert nagyon is léteztem én. Léteztem otthon, a hálószobában a párnák között, a buszon és még a konyhában is. Ilyenkor az ember egy új oldala kerül előtérbe, cselekszik, beszél, lélegzik, pont mint a másik oldal. Néhány apróság van csak. Kifinomultabb, következetesebb, elővigyázatosabb. Megnyugtató érzés, hogy nekem is van ilyen részem. Meglepő. Sokkoló. Émelyítő. Most, hogy megbizonyosodtam magamról, előjöhet a másik is, hagy garázdálkodjon egyet. Nehéz lesz biztosan, sokszor fogom hiányolni a másik oldalt és a hozzá tartozó, őt előhívó embert, mert igazából tényleg neki köszönheti a létezését. Ha van tündérmese, álomkapcsolat, akkor van álomszakítás is. Köszönök mindent!