már egy hete csak a...

...csak a semmi. Semmi, vagy annál inkább több. Sok minden történt. Azt kell mondjam, egész jól viselem. Persze hiányzik az egész egy kicsit, de úgy érzem megleszek. Most annyi minden más és új dolog van előtérben, hogy az szinte teljes figyelmet igényel tőlem. Az ilyen helyzetekben általában jó néha valami megszokott és ismert, megnyugtató dolog, de mindegy. Biztos ezen kívül is akad majd valami. Nem tilos kacérkodnom ha már egy majdnem kétmilliós agglomerációban élek, de most nem ez az elsődleges. Eddig minden sikerült, minden összejött, mindent bemakkoltam, de talán most a legfontosabb, hogy ez így is maradjon. Én most a várossal, az egyetemmel és a könyveimmel randizom, felváltva, egy bizonyos prioritás szerint. Muszáj. Tényleg hatalmas volt ez a hét. Még a tüdőgyulladást se bánom, csak ne hagyjatok egyedül. Még a végén olyat teszek, amit megbánnék. Isten óvjon mindenkit, valami elkezdődött.