filmvégi pad, filmvégi montázs, de linklater módon, emberi jelenléttől mentes, üres helyszínek az elmúlt évekből válogatva: főként utak, kertek, sétányok, parkok, megtett méterekből kilométerek, minden amit együtt léptünk, de most premierplánban, nélkülünk. csak két halovány, vékony, hullámkötegbe rendezett vonal mutatja utunk, hogy valóban arra jártunk és tessék szét, majd vissza; folyamatosan változik a távolság közöttük, majd hirtelen elvész a szinkron, a vonalak kiegyenesednek, egymás felé tartanak és csatt. karambol. bekövetkezett a végső törés, de a becsapódás utóhatásai most nem merőlegesek. az eltávolodás helyett egy radírt fogok: már csak a lenyomat, az üres barázdák maradnak a felsértett papír felületén
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése