and a half, maximum two
Ennyi kellett nekem és máris nem érzem magam olyan szarul a dolgok miatt. Meg mondjuk néhány régi jóbarát Szegedről és egy jól időzített bootycall. Hát tessék tudok én is teljesen hülyét csinálni magamból, természetesen teljesen feleslegesen. Nem is akartam én semmit, csak egy pillanatnyi magány volt, most meg úgy tűnhet, mintha valójában valami pszicho picsa lennék. Talán most voltam igazán önmagam, és nekem nem a tényekkel volt bajom, hanem magával a tudattal, hogy most az egyszer a kurvaélétben kiderült, hogy valami, ha akartam volna, sem történhetett volna meg. Mint a kisgyerek, akinek ha tiltják, csak azért is szeretné. Szóval elméleti síkon rám volt szólva, én pedig gyakorlatban próbáltam korrigálni. Megmondom én, gáz volt. Szánalmasan viselkedtem és nem csak feszegettem, de meg is találtam a határaimat. Ilyenkor másnap általában még zavarnak a hasonló kaliberű dolgok, de harmadnap mintha mi se történt volna. Úgyis csak a jóra emlékszünk, a rossz meg úgysem volt annyira szörnyű, mint gondolod. Olyan rohadt könnyen tudunk mindenkit elfelejteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése